Kardiológiáról

A kardiológiai megbetegedések világszerte jelentős népegészségügyi terhet jelentenek az adott ellátórendszerre vonatkozóan. A hazai adatok alapján nyilvánvaló tény, hogy a magyarországi lakosságot tekintve a morbiditás, valamint mortalitás egyik legfőbb oka az atherosclerotikus szívbetegség, valamint a szívelégtelenség. Kardiológiai szempontból – az öröklött tényezők mellett – jelentős rizikófaktorok közé tartozik a meglévő cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a nem megfelelően kezelt magasvérnyomásbetegség, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás és a stressz. Ezen páciensek időben történő felismerése vagy a már ismert betegek adekvát kezelése népegészségügyi szempontból kritikus és fontos prioritást élvez.

Mikor forduljunk kardiológushoz? Melyek a figyelemfelkeltő tünetek?

  • Elsődlegesen terhelésre jelentkező mellkasi szúró, szorító fájdalom, amely kisugározhat a felső végtagokba, vállba
  • Szívdobogásérzés jelentkezése esetén vagy lassú pulzus, kihagyott ütés esetén
  • Átmeneti eszméletvesztés, vagy eszméletvesztés megelőző „mindjárt elájulok” érzés esetén
  • Terhelhetőség csökkenése, indokolatlan fáradtság, étvágytalanság esetén
  • Indokolatlan légszomj és/vagy fulladásos panaszok esetén
  • Alsó végtagok indokolatlan dagadása, ödémássá válása esetén
  • Nem vagy nem jól beállított magasvérnyomás betegség esetén
  • Egyenes ági rokon ismert szívbetegsége esetén
  • Meglévő, már diagnosztizált kardiológiai megbetegedés esetén kontroll céljából
  • Prevenciós, szűrővizsgálat céljából
  • Igazolt COVID fertőzést követő terhelhetőség csökkenés, vagy mellkasi panaszok esetén

Mi történik a kardiológiai vizsgálat során?

A páciens gondos és részletes kórelőzményének, kardiovaszkuláris rizikófaktorainak felvételét, illetve az esetlegesen már szedett gyógyszereinek leírását továbbá aktuális panaszainak rögzítését követően kerül sor az eszközös és nem eszközös vizsgálatokra. Nem eszközös vizsgálat során alapos fizikális vizsgálatot (hallgatózás, kopogtatás) követően 12-elvezetéses nyugalmi EKG, rendelői vérnyomásmérés történik. Amennyiben a fentiek alapján szükséges és indokolt, a szív funkcionális és morfológiai állapotát részletesen elemző szívultrahang vizsgálatot végzünk. Ha a panaszok alapján további szintén eszközös vizsgálatok is indokolhatóak, abban az esetben 24-órás vérnyomás-monitorizálást (ABPM), valamint 24-órás EKG monitorizálást (HOLTER-EKG) javaslunk. Szükséges lehet terheléses EKG elvégzése. A leletek és meglévő információk birtokában, szakorvosi javaslat kiadása történik, amely tartalmazza a szükséges teendőket, szükség esetén gyógyszeres terápiát, életmódtanácsot.

Vizsgálatok

Nyugalmi 12 elvezetéses EKG vizsgálat

A kardiológiai fizikális vizsgálat mellett alapvető jelentőségű a nyugalmi-EKG görbe elvégzése. A vizsgálat során meghatározott pozíciókban a páciens végtagjaira, valamint mellkasára úgynevezett elektródákat helyezünk fel. A vizsgálat nem invazív, teljesen fájdalommentes, 1-2 percet vesz igénybe. A szív speciális szerv, egy elektromechanikus pumpa, saját ingerképző és vezetőrendszerrel. Az EKG görbe segítségével következtethetünk ingerület képzési és/vagy vezetési zavarokra, esetleges szívburok vagy szívizom gyulladás meglétére, de kiemelt szerepe van az úgynevezett akut koronária szindróma (hétköznapi nevén szívinfarktus) diagnosztikájában. Az első ábrán egy egészséges páciens EKG görbéje látható, a második ábrán egy súlyos, a bal koszorúér főágának (LM) elzáródása következtében kialakult úgynevezett ST-elevációs infarktus (STEMI) látható, amely azonnali invazív (szívkatéteres) beavatkozást igényelt.

Normál EKG

Transthoracalis echocardiographia

A kardiológiai képalkotó vizsgálati módszerek robbanásszerű fejlődése a mellkason keresztül végzett szívultrahang vizsgálatokra is kiterjedt. A szív anatómiájának, funkcionális és morfológiai állapotának leképezése, a bal kamra systolés és diastolés funkciójának megítélése, a billentyűk állapota, illetve azok esetleges betegségei, a szív pumpafunkciójának meghatározása ma már rutin kardiológiai alapfeladatnak (és követelménynek) számít. A vizsgálat alapvetően 20-30 percet vesz igénybe, nem invazív, nem jár fájdalommal. A pácienst megkérjük, hogy kezdetben feküdjön a bal oldalára, bal kezét helyezze a feje alá, majd a kardiológus a speciális kardiológiai vizsgálófejjel (transzducer) elvégzi a szükséges paraméterek pontos meghatározását.  Az alap kardiológiai felmerülő betegségek mellett igen fontos differenciáldiagnosztikai szerepe van mellkasi fájdalom esetén.  Az első ábra egy fiatal férfi páciens fulladásos panaszok miatt végzett echocardiographiás képét mutatja be, amelyen jelentős mennyiségű, a szívburokban észlelt folyadék volt látható (pericardiális tamponád), amely azonnali beavatkozást (szívburokcsapolás-pericardiocentesis) igényelt. A második esetben egy idős hölgy páciens súlyos, kombinált aorta-billentyű betegsége (aorta billentyű szűkület és elégtelenség) igazolódott.

Magánrendelőnkben a Philips csúcskategóriás laptop ultrahangkészülékét (Philips-CX 50) használjuk.

24-órás vérnyomásmérés (ABPM)

A rendelőben mért vérnyomásérték önmagában nem feltétlenül elégséges. Bizonyos esetekben szükség lehet ABPM monitorizálásra amely 24 órán keresztül, beállítástól függően 15-30 percenként vérnyomást mér és az eszköz memóriájába rögzíti az értékeket. Ez alapján egy teljes, 24 órás vérnyomás profil görbe lesz látható. Fontos információtartalma mint az átlagértékek, az esetleges izolált systolés vagy diasztolés hipertónia, valamint az éjszakai (élettani) vérnyomáscsökkenés hiánya további vizsgálatokat irányozhat elő. Természetesen a vérnyomásprofil alapján precízebb vérnyomáskontroll is kivitelezhető vagy a már vérnyomáscsökkentő terápiában részesülő páciensek gyógyszerei optimalizálhatóak. Maga az eszköz egy közepes telefon méretével egyezik meg. Az egyetlen kellemetlenség, hogy az eszköz 15-30 percenként a hozzá csatlakoztatott vérnyomásmérő mandzsettával értéket mér.

24-órás EKG monitorizálás (Holter EKG)

A nem állandó jelleggel, átmenetileg fennálló szívritmuszavarok – akár ingerképzési, akár vezetési zavar – diagnosztikájában gyakran használatos eszköz. A vizsgálat szintén fájdalommentes. A páciens mellkasára megfelelő pozíciókban elektródákat rögzítünk. Az elektródák egy telefon méretű eszközhöz csatlakoznak. A küldött jelek alapján 24 órán keresztül rögzítésre kerül a páciens EKG görbéje. Időszakosan fellépő szívdobogás érzéssel járó vagy szédüléses esetleg ájulásszerű rosszullétek vagy eszméletvesztés hátterében gyakran átmenetileg fennálló (súlyos) ritmuszavarok állnak, amelyek további vizsgálatokat tesznek szükségessé vagy esetleg szívritmusszabályozó készülék (pacemaker) beültetésével kezelhetőek. A Holter EKG segítségével kiszűrhetünk továbbá olyan potenciálisan súlyos szövődményeket például sztrókot okozó ritmuszavarokat is mint a pitvarfibrilláció. Ez utóbbi kezelésében is óriási fejlődésen ment át a kardiológia, ma már invazív beavatkozásként (katéteres úton) akár véglegesen is meg lehet szűntetni.

WIWE okoseszköz

WIWE okoseszköz egy elvezetéses EKG-t rögzít, panaszorientáltan. Alkalmazása akkor célszerű amikor a panaszok (szédülés, ájulásérzés, szívdobogásérzés) ritkábban, hetente 1-2x jelentkeznek. A panasz alatt készült EKG regisztrátumot közvetlenül a hozzá csatlakoztatott okostelefonra menti PDF formátumban, amely a kezelőorvoshoz küldhető tovább azonnali kiértékelésre.